Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 57:1-8 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

1. A karmesternek: A „Ne veszíts el” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele abból az időből, amikor Saul elől a barlangba menekült.

2. Könyörülj, Istenem, könyörülj rajtam,mert nálad keres oltalmat a lelkem!Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat,míg elvonul a veszedelem.

3. A felséges Istenhez kiáltok,Istenhez, aki mellém áll.

4. Segítséget küld nekem a mennyből,csúffá teszi üldözőimet. (Szela.)Isten elküldi szeretetét és hűségét.

5. Oroszlánok között fekszem,amelyek felfalják az embereket.Foguk lándzsa és nyíl, nyelvük éles kard.

6. Magasztaljanak téged a mennyben, Istenem,dicsőítsenek az egész földön!

7. Hálót vetettek lábaim elé,megalázták lelkemet.Vermet ástak nekem,de maguk estek bele. (Szela.)

8. Kész a szívem, Istenem,kész a szívem arra,hogy énekeljek és zengedezzek

Olvassa el a teljes fejezetet Zsoltárok 57