Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 34:1-12 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

1. Dávidé, abból az időből, amikor eszelősnek tettette magát Abímeleknél, aki aztán elkergette, ő pedig elment.

2. Áldom az Urat mindenkor,állandóan őt dicséri szám.

3. Az Úrral dicsekszik lelkem.Hallják ezt az alázatosak, és örülnek.

4. Hirdessétek velem az Úr nagyságát,magasztaljuk együtt az ő nevét!

5. Az Úrhoz folyamodtam,és ő meghallgatott,megmentett mindattól,amitől rettegtem.

6. Örömre derülnek, kik rátekintenek,nem pirul az arcuk.

7. Kiáltott a nyomorult;az Úr meghallgatta,és minden bajából kiszabadította.

8. Az Úr angyala őrt állaz istenfélők mellett, és megmenti őket.

9. Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr!Boldog az az ember, aki hozzá menekül.

10. Féljétek az Urat, ti szentjei,mert nem szűkölködnek az istenfélők.

11. Az oroszlánok is sínylődnek, és éheznek,de akik az Úrhoz folyamodnak,nem nélkülözik a jót.

12. Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám,megtanítalak benneteket az Úr félelmére.

Olvassa el a teljes fejezetet Zsoltárok 34