Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 30:1-13 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

1. Zsoltár, templomszentelési ének. Dávidé.

2. Magasztallak, Uram,mert megmentettél.Nem engedted, hogy ellenségeimörüljenek bajomon.

3. Uram, Istenem, hozzád kiáltottam,és meggyógyítottál engem.

4. Uram, kihoztál engema holtak hazájából,életben tartottál,nem roskadtam a sírba.

5. Zengjetek az Úrnak, ti hívei,magasztaljátok szent nevét!

6. Mert csak egy pillanatig tart haragja,de egész életen át a kegyelme.Este szállást vesz a sírás,reggelre itt az ujjongás.

7. Míg jó dolgom volt, azt gondoltam:Nem tántorodom meg soha.

8. Uram, kegyelmedbÅ‘lhatalmas hegyre állítottál.De ha elrejtetted orcádat,én megrettentem.

9. Hozzád kiáltok, Uram!Így esedezem az Úrhoz:

10. Mit használ neked a vérem,ha leszállok a sírgödörbe?Hálát ad-e neked, aki porrá lett,hirdeti-e hűségedet?

11. Hallgass meg, Uram, kegyelmesen,légy segítségemre, Uram!

12. Gyászomat örömre fordítottad,leoldoztad gyászruhámat,és örömbe öltöztettél.

13. Ezért szüntelen zeng neked a szívem,örökké magasztallak, Uram, Istenem!

Olvassa el a teljes fejezetet Zsoltárok 30