1. Dávidé.Áldott az Úr, az én kősziklám,aki harcolni tanítja kezemet,hadakozni ujjaimat.
2. Jótevőm és erősségem,váram és megmentőm ő,pajzsom, akihez menekülhetek,aki népeket vet alám.
3. Ó, Uram, micsoda az ember,hogy törődsz vele,az emberfia, hogy gondolsz rá?
4. Az ember a lehelethez hasonló,napjai a tűnő árnyékhoz.
5. Hajlítsd le az eget, Uram,és szállj le, érintsd meg a hegyeket,hogy füstölögjenek!