Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 119:141-154 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

141. Bár kicsiny és megvetett vagyok,utasításaidat mégsem felejtem el.

142. Igazságod örökké igaz,és törvényed maradandó.

143. Ínség és nyomorúság ért engem,parancsolataid mégis gyönyörködtetnek.

144. Intelmeid örökké igazak,tégy értelmessé, hogy éljek!

145. Teljes szívből kiáltok hozzád:Hallgass meg, Uram!És én megfogadom rendelkezéseidet.

146. Hozzád kiáltok: Szabadíts meg!És én megtartom intelmeidet.

147. Ébren vagyok virradatkor,és fohászkodom,igédben reménykedem.

148. Ébren van szememaz éjszakai őrváltáskor is,és elmélkedem ígéreteiden.

149. Hallgasd meg szavamat kegyelmesen! Uram, döntéseiddel éltess engem!

150. Közel vannak hozzám,akik galádul üldöznek,törvényedtől viszont eltávolodtak.

151. De te is közel vagy, Uram,és minden parancsolatod maradandó.

152. Régóta ismerem intelmeidet,örökre megállapítottad azokat.

153. Lásd meg nyomorúságomat,és szabadíts meg,mert nem felejtettem el törvényedet.

154. Pereld peremet, és válts meg,ígéreted szerint tartsd meg életemet!

Olvassa el a teljes fejezetet Zsoltárok 119