4. Gondolj rám, Uram,amikor megkegyelmezel népednek,gondoskodj rólam,amikor megszabadítod!
5. Hadd láthassam választottaid jólétét,örülhessek néped örömének,és dicsőíthesselek örökségeddel együtt!
6. Vétkeztünk őseinkkel együtt,bűnt, gonoszságot követtünk el.
7. Őseink Egyiptombannem értették meg csodáidat,nem gondoltak nagy szeretetedre,hanem engedetlenek voltak a tengernél,a Vörös-tengernél.
8. De az Úr megszabadította őket nevéért,hogy megismertesse hatalmát.
9. Megdorgálta a Vörös-tengert,és az kiszáradt,átvezette őket a mély vizen,akár a pusztában.
10. Megszabadította őketgyűlölőik kezéből,megváltotta az ellenség kezéből.
11. Üldözőiket víz borította el,egy sem maradt meg közülük.
12. Akkor hittek ígéreteiben,és dicséretet énekeltek.
13. De csakhamar megfeledkeztek tetteiről,nem bíztak tervében.
14. Sóvárgás fogta el őket a pusztában,próbára tették Istent a sivatagban.