Ószövetség

Újszövetség

Zsoltárok 10:5-17 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

5. Útjai mindenkor eredményesek,azt hiszi, hogy messze van ítéleted,semmibe veszi ellenségeit.

6. Azt mondja magában:Nem rendülök meg,nemzedékek váltják egymást,de engem nem ér baj.

7. Szája tele van átokkal,csalással és durvasággal,nyelve nyomorúságot és bajt okoz.

8. Ólálkodik a házak körül,titokban meggyilkolja az ártatlant,szeme a gyámoltalant figyeli.

9. Lesben áll rejtekhelyén,mint oroszlán a bozótban.Lesi, hogy elragadhassa a nyomorultat.Kiveti hálóját, és elragadja a nyomorultat.

10. Szétzúzza, levágja a gyámoltalanokat,ha a körmei közé jutnak.

11. Azt mondja magában:Elfelejtett az Isten,eltakarta arcát, nem lát meg soha!

12. Állj elő, Uram,emeld föl kezedet, Istenem!Ne feledkezz meg a nyomorultakról!

13. Miért vetheti meg Istent a bűnös?Miért mondhatja magában:Nem lesz számonkérés?!

14. Pedig te látod a vészt és a bánatot,rátekintesz, és kezedben tartod.Rád bízhatja magát a gyámoltalan,az árvának te vagy a segítője.

15. Törd össze a bűnös hatalmát,a gonosztól kérd számon bűnét,hogy nyoma se maradjon!

16. Király lesz az Úr mindörökké,a pogányok pedig kivesznek országából.

17. Az alázatosok kívánságátmeghallgatod, Uram.Megerősíted szívüket,feléjük fordítod füledet,

Olvassa el a teljes fejezetet Zsoltárok 10