1. Az utolsó napokbanaz Úr házának hegyeszilárdan fog állni a hegyek tetején.Kimagaslik a halmok közül,és özönlenek hozzá a népek.
2. Eljön a sok nép, és ezt mondják:Jöjjetek, menjünk az Úr hegyére,Jákób Istenének házához!Tanítson minket útjaira,hogy ösvényein járjunk!Mert a Sionról jön a tanítás,és az Úr igéje Jeruzsálemből.
3. Ítéletet tart a sok nép fölött,és megfenyíti a távoli,erős nemzeteket.Kardjaikból kapákat kovácsolnak,lándzsáikból metszőkéseket.Nép a népre kardot nem emel,hadakozást többé nem tanul.
4. Mindenki a saját szőlőjébenvagy fügefája alatt ülhet,senki sem rettenti őket.Maga a Seregek Ura mondta ezt!
5. Ha minden nép a magaistenének nevében jár is,mi az Úrnak, a mi Istenünkneknevében járunk mindörökké.
6. Azon a napon – így szól az Úr –összeszedem a sántákat,összegyűjtöm a szétszórtakat,akikre veszedelmet hoztam.
7. A sánták meg fognak maradni,a gyengék erős nemzetté lesznek,és az Úr uralkodik fölöttüka Sion hegyén,mostantól fogva örökké.
8. És te, őrtornya a nyájnak,Sionnak várhegye!Visszatér hozzád, és helyreálla régi hatalom,Jeruzsálem királysága.
9. Miért kiáltozol annyira?Nincsen királyod?Vagy elpusztult a tanácsadód,hogy úgy elfogott a fájdalom,mint a szülő asszonyt?
10. Gyötrődj és kínlódj, Sion leánya,mint a szülő asszony!Mert el kell távoznod a városból,a mezőn fogsz tanyázni.Babilóniába kell menned,onnan menekülsz meg;ott vált meg téged az Úrellenségeid hatalmától.
11. Most sok nép gyűlt össze ellened.Ezt mondják: Elbukott!Megvetéssel nézhetünk a Sionra!
12. De ők nem ismerikaz Úr gondolatait,és nem értik tervét.Hiszen ő gyűjtötte össze őket,mint kévéket a szérűre.
13. Indulj és csépelj, Sion!Mert olyanná teszem szarvaidat,mint a vas,patáidat pedig olyanná,mint az érc,és összezúzol sok népet,szerzeményüket az Úrnak áldozod,vagyonukat az egész föld Urának.
14. Vagdosd magad össze gyászodban,mert ostromot indítottak ellenünk!Bottal verik arcul Izráel bíráját.