14. Baráti szeretetre van szüksége a szenvedőnek,ha elhagyta is a Mindenható félelmét.
15. Atyámfiai hűtlenek, mint a patak,ahogyan a patakok vize eltűnik,
16. amikor zavarosak a jégtől,ha olvadó hó rejtőzik bennük.
17. De idővel visszahúzódnak, elapadnak,a hőségben fenékig kiszikkadnak.
18. Letérnek útjukról a karavánok,de kietlen helyre jutnak, és elpusztulnak.
19. Nézelődnek Téma karavánjai,a sébai vándorokbennük reménykednek.
20. De megszégyenülnek,amiért bennük bizakodtak,csalódnak, amikor odaérnek.
21. Így lettetek nekem semmit érővé:látjátok a borzalmat, és féltek.
22. Mondtam-e, hogy adjatok valamit,vagy javaitokból vesztegessetek megvalakit érdekemben,
23. hogy mentsetek meg az ellenség kezéből,váltsatok ki a zsarnokok kezéből?
24. Tanítsatok, és elhallgatok,értessétek meg velem, miben tévedtem!
25. Milyen fájdalmas az őszinte beszéd!De mire való örökös feddésetek?