1. Felelt Jób, és ezt mondta az Úrnak:
2. Tudom, hogy mindent megtehetsz,és nincs olyan szándékod,amelyet meg ne valósíthatnál.
3. Ki merné elhomályosítaniaz örök rendet tudatlanul?Azért mondottam, hogy nem értem.Csodálatosabbak ezek, semhogy felfoghatnám.
4. Hallgass meg, hadd beszéljek!Én kérdezlek, te pedig oktass engem!
5. Csak hírből hallottam rólad,de most saját szememmel láttalak.
6. Ezért visszavonok mindent,bűnbánatot tartokporban és hamuban.
7. Miután az Úr mindezeket elmondta Jóbnak, így szólt az Úr a témáni Elifázhoz: Haragra gerjedtem ellened és két barátod ellen, mert nem beszéltetek rólam olyan helyesen, mint szolgám, Jób.
8. Azért vegyetek hét bikát meg hét kost, menjetek el szolgámhoz, Jóbhoz, és mutassatok be égőáldozatot magatokért! Szolgám, Jób pedig imádkozzék értetek. Mert csak rá való tekintettel nem szégyenítlek meg benneteket, hiszen nem beszéltetek rólam olyan helyesen, mint szolgám, Jób.
9. El is ment a témáni Elifáz, a súahi Bildád és a naamái Cófár, és úgy jártak el, ahogyan az Úr megmondta nekik. És az Úr újból kegyelmesen tekintett Jóbra.