1. Végre kinyitotta Jób a száját, és megátkozta születése napját.
2. Megszólalt Jób, és ezt mondta:
3. Vesszen el a nap, amelyen születtem,az éjszaka, mely tudta, hogy fiú fogant!
4. Legyen sötét az a nap,ne törődjék vele Isten odafönt,ne ragyogjon rajta napsugár!
5. Vegye birtokba sötétség, a halál árnyéka,lakozzék rajta felhő,nappal is sötétség tegye rémessé!
6. Azt az éjszakát vak sötétség ragadja el!Ne kerüljön az év napjai közé,ne számítsák bele a hónapok számába!
7. Legyen az az éjszaka meddő,ne legyen akkor ujjongás!