Ószövetség

Újszövetség

Jób 27:1-10 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

1. Jób folytatta beszédét, és ezt mondta:

2. Az élő Istenre mondom,aki megfosztott igazamtól,és a Mindenhatóra,aki megkeserítette lelkemet,

3. hogy amíg csak lélegzem,és Isten lehelete van bennem,

4. nem szól ajkam álnokságot,nem mond nyelvem hamisságot.

5. Távol legyen tőlem,hogy igazat adjak nektek!Míg csak meg nem halok,nem engedek feddhetetlenségemből.

6. Igazamhoz ragaszkodom, nem hagyom,egyetlen napomért sem gyaláz a szívem.

7. Úgy járjon ellenségem,mint a bűnös ember,és aki ellenem támad, mint az álnok.

8. Mert van-e reménye az elvetemültnek,ha véget vet neki Isten,és számon kéri tőle életét?

9. Meghallgatja-e Isten a kiáltását,ha végszükségbe kerül?

10. Gyönyörködhet-e a Mindenhatóban?Segítségül hívhatja-ebármikor az Istent?

Olvassa el a teljes fejezetet Jób 27