10. Kitépte reménységemet,mint valami fát,letördelt körös-körül: tönkrementem.
11. Fellángolt ellenem haragja,és ellenségének tekintett engem.
12. Együtt támadtak csapatai,utat törtek ellenem,tábort vertek sátram körül.
13. Rokonaimat eltávolította mellőlem,ismerőseim egészen elidegenedtek tőlem.
14. Szomszédaim elhagytak,ismerőseim elfelejtettek.
15. A házamban élők és szolgálóimidegennek tartanak,rám sem ismernek többé.
16. Szolgámnak kiáltok,de nem válaszol,még ha könyörgök is neki.
17. Feleségem undorodik leheletemtől,testvéreim iszonyodnak tőlem.
18. Még a kisgyermekek is megvetnek,ha föl akarok kelni, kicsúfolnak.
19. Utál minden bizalmas barátom.Akiket szerettem, ellenem fordultak.
20. Bőröm és húsom a csontomhoz tapad,csak a fogam húsa maradt meg.
21. Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam, barátaim,mert Isten keze vert meg engem!
22. Miért üldöztök, mint az Isten,miért nem elégedtek meg testemmel?
23. Bárcsak leírnák szavaimat,bárcsak följegyeznék egy könyvbe,
24. vas íróvesszővel és ólommalminden időkre kősziklába vésnék!
25. Mert én tudom,hogy az én megváltóm él,és utoljára megáll a por fölött,
26. s ha ez a bőröm lefoszlik is,testemben látom meg az Istent.
27. Saját magam látom meg őt,tulajdon szemeim látják meg, nem más,bár veséim is megemésztetnek.
28. Ha ezt mondjátok:Mivel kényszerítsük őt,hogy megtaláljuk bajának a gyökerét,