Ószövetség

Újszövetség

Jób 17:1-12 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

1. Lelkem összetört,napjaim kialvóban vannak:a temető vár énrám!

2. Bizony, gúnyolódásban van részem!Gáncsoskodásaik miatt virraszt szemem.

3. Tedd meg, vállalj értem kezességet!Ki más kezeskednék értem?

4. Mert szívükből eltávolítottad az értelmet,azért nem engeded fölülkerekedni őket.

5. Aki haszonért jelenti föl embertársait,annak a fiai hiába fognak sóvárogni.

6. Szóbeszéd tárgyává tett a népek előtt,olyan vagyok, mint akit arcul köptek.

7. Tekintetem elhomályosodott a bosszúság miatt,minden tagom olyan, mint az árnyék.

8. Elszörnyednek ezen a becsületes emberek,és az ártatlan felindul az elvetemült miatt.

9. De az igaz ragaszkodik a maga útjához,és a tiszta kezű ereje megnő.

10. De jöjjetek csak mindnyájan újra,úgysem találok bölcset köztetek!

11. Napjaim elmúltak,szétfoszlottak terveim,szívemnek vágyai.

12. Ők az éjszakát nappallá akarják változtatni,mintha a világosság közelebb lenne,mint a sötétség.

Olvassa el a teljes fejezetet Jób 17