6. Pusztuló nyáj volt népem: pásztorai félrevezették, a hegyeken tévútra terelték. Hegyeken-halmokon jártak, elfeledték legelőjüket.
7. Aki csak érte, pusztította őket. Ellenségeik azt gondolták, hogy nem fognak bűnhődni, hiszen ezek vétkeztek az Úr ellen. Pedig az Úr volt az ő igazi hajlékuk, atyáik reménysége.
8. Bujdossatok el Babilonból,távozzatok a káldeusok országából!Legyetek olyanok,mint a kosok a nyáj előtt!
9. Mert én nagy népek tömegétindítom és hozomBabilon ellen észak földjéről.Felsorakoznak ellene,és úgy foglalják el.Nyilaik olyanok,mint a győztes vitéz,aki nem tér vissza eredménytelenül.
10. A káldeusok országa zsákmánnyá lesz,annyit zsákmányolnak,amennyit csak bírnak!– így szól az Úr.
11. Örüljetek és vigadjatok,akik kifosztottátok örökségemet!Ugrándozzatok csak,mint a nyomtató üsző,és nyerítsetek, mint a mének!
12. Nagyon megszégyenül anyátok,pironkodni fog szülőtök,hiszen utolsó lesz a népek között,pusztaság, kiszikkadt föld és sivatag.
13. Az Úr haragja miatt lakatlan lesz,és merő pusztaság.Aki csak elmegy Babilon mellett,megborzad és fölszisszenaz őt ért mindenféle csapás miatt.
14. Sorakozzatok föl Babilon ellenmindenfelől, ti íjászok!Lőjétek, ne sajnáljátok a nyilat,mert vétkezett az Úr ellen!
15. Harsanjon fel körülötte a diadalkiáltás:Megadta magát, ledőltek oszlopai,leomlottak várfalai!Az Úr bosszúállása ez,álljatok bosszút rajta!Úgy bánjatok el vele,ahogyan ő bánt el másokkal!