22. Nem féltek engem– így szól az Úr –,nem remegtek tőlem?Hiszen én szabtam határthomokból a tengernek,örökké tartó gátként,melyet nem hághat át.Ostromolja ugyan, de nem bír vele,hullámai zúgnak, de nem hághatják át.
23. De ennek a népneklázongó és dacos szíve van,állandóan lázadozik.
24. Eszükbe sem jut, hogy féljékIstenüket, az Urat,aki az őszi és a tavaszi esőtmegadja a maga idejében,és biztosítja az aratásra rendelt heteket.
25. Bűneitek miatt elmaradnak ezek,vétkeitek miatt elestek e javaktól!
26. Mert bűnösök vannak népem között,orvul leselkednek, mint a madarászok,tőrt vetnek, hogy embereket fogjanak.
27. Mint a madárral teli kosár,úgy tele van házuk alattomossággal:így lettek hatalmasok és gazdagok.
28. Meghíztak, kövérek,gonosz beszédükbennem ismernek határt,nem hoznak ítéletetaz árvák ügyében,hogy boldogulhassanak,a szegények igazát nem védik meg.
29. Ne toroljam meg ezeket– így szól az Úr –,és ne álljak bosszút az ilyen népen?!
30. Szörnyű és borzasztó dolgoktörténnek az országban:
31. A próféták hazugságot prófétálnak,a papok tetszésük szerint hatalmaskodnak,népem pedig ezt szereti!De mit tesznek majd,ha itt lesz a vég?!