16. Tegze olyan, mint a nyitott sír,mindnyájan hősök.
17. Megemészti aratásodat és kenyeredet,megemészti fiaidat és leányaidat,megemészti juhaidat és marháidat,megemészti szőlődet és fügefádat.Erős városaidat pedig,amelyekben bízol,fegyverrel rombolja le.
18. De még akkor sem vetek véget nektek – így szól az Úr.
19. Ha pedig azt kérdezik: Miért tette velünk mindezt Istenünk, az Úr? – akkor így felelj nekik: Ahogyan elhagytatok engem, és idegen isteneknek szolgáltatok országotokban, ugyanúgy fogtok idegeneknek szolgálni olyan országban, amely nem a tiétek.
20. Mondjátok meg Jákób házának,és hirdessétek Júdában:
21. Halljátok csak,oktalan és esztelen nép,amelynek van szeme, de nem lát,van füle, de nem hall!
22. Nem féltek engem– így szól az Úr –,nem remegtek tőlem?Hiszen én szabtam határthomokból a tengernek,örökké tartó gátként,melyet nem hághat át.Ostromolja ugyan, de nem bír vele,hullámai zúgnak, de nem hághatják át.
23. De ennek a népneklázongó és dacos szíve van,állandóan lázadozik.
24. Eszükbe sem jut, hogy féljékIstenüket, az Urat,aki az őszi és a tavaszi esőtmegadja a maga idejében,és biztosítja az aratásra rendelt heteket.
25. Bűneitek miatt elmaradnak ezek,vétkeitek miatt elestek e javaktól!
26. Mert bűnösök vannak népem között,orvul leselkednek, mint a madarászok,tőrt vetnek, hogy embereket fogjanak.
27. Mint a madárral teli kosár,úgy tele van házuk alattomossággal:így lettek hatalmasok és gazdagok.
28. Meghíztak, kövérek,gonosz beszédükbennem ismernek határt,nem hoznak ítéletetaz árvák ügyében,hogy boldogulhassanak,a szegények igazát nem védik meg.