1. Ezt mondta az Úr: Menj Júda királyának a palotájába, és mondd el ott ezt az igét!
2. Mondd: Júda királya, aki Dávid trónján ülsz, halld meg az Úr igéjét, szolgáiddal és népeiddel együtt, akik bejárnak e kapukon!
3. Ezt mondja az Úr: Járjatok el törvényesen és igazságosan! Mentsétek meg a kizsákmányoltat elnyomójától! A jövevényt, árvát és özvegyet ne nyomorgassátok! Ne erőszakoskodjatok, és ne ontsatok ártatlan vért ezen a helyen!
4. Ha eszerint jártok el, akkor bemehetnek e háznak a kapuin a Dávid trónján ülő, harci kocsin és lovon járó királyok, szolgáikkal és népükkel együtt.
5. De ha nem hallgattok ezekre az igékre, én magamra esküszöm – így szól az Úr –, hogy rommá lesz ez a ház!
6. Mert ezt mondja az Úr Júda királyának palotájáról:Ha olyan volnál is, mint a Gileádvagy a Libánon csúcsa,akkor is pusztává teszlek,lakatlan várossá.
7. Pusztítókat küldök ellened,fegyveres embereket.Kivágják és tűzre vetikválogatott cédrusaidat.
8. Sok nép megy majd el e város mellett, és azt kérdezik egymástól: miért bánt el így az Úr ezzel a nagy várossal?
9. Akkor majd ezt felelik: Azért, mert elhagyták Istenüknek, az Úrnak szövetségét, más istenek előtt borultak le, és azokat szolgálták.
10. Ne a halottat sirassátok,és ne azt sajnáljátok.Inkább azt sirassátok, aki elmegy,mert nem tér többé vissza,és nem látja szülőföldjét.
11. Mert ezt mondja az Úr Sallúmról, Jósiás fiáról, Júda királyáról, aki apja, Jósiás után lett király: Aki most elmegy erről a helyről, nem tér többé vissza.