21. Mint nemes vesszőt ültettelek el,mint igazán valódi magot.Hogyan változtál átidegen szőlőtő vad hajtásává?
22. Még ha lúgban mosakszol is,és a szappant pazarlod magadra:bűnöd akkor is szenny marad előttem– így szól az én Uram, az Úr.
23. Hogyan mered mondani:Nem lettem tisztátalan,nem jártam a Baalok után?!Lásd meg, hogyan viselkedtél a völgyben,ismerd be, mit csináltál,te gyors lábú tevekanca,amely össze-vissza futkos útjain!
24. Olyan vagy, mint a pusztához szokott vadszamár,mely érzéki kívánságábanlevegő után kapkod.Ki tudná megfékezni gerjedelmét?Senki se fáradjon keresésével:megtalálja a maga hónapjában!
25. Vigyázz, lejárod a lábad,és kiszárad a torkod!De te ezt mondod: Hiába, nem lehet,mert idegeneket szeretekés utánuk járok.
26. Ahogyan megszégyenül a tolvaj,ha tetten érik,úgy szégyenül meg Izráel háza is,királyával, vezéreivel,papjaival és prófétáival együtt.
27. Mert ezt mondják a fának:Te vagy az apám! –a kőnek pedig: Te szültél engem!A hátukat fordítják felém,és nem az arcukat,de majd ha baj éri őket, így szólnak:Kelj föl, segíts rajtunk!
28. Hol vannak isteneid,amelyeket csináltál?Keljenek föl, segítsenek rajtadbajodban, ha tudnak!Hiszen annyi istened van,Júda, ahány városod!
29. Miért pereltek velem?Hiszen ti hagytatok el hűtlenül– így szól az Úr.
30. Hiába vertem fiaitokat,a fenyítés nem fogott rajtuk.Fegyveretek úgy irtotta prófétáitokat,mint a pusztító oroszlán.
31. Ti, mai emberek!Figyeljetek az Úr igéjére!Olyan lettem én Izráelnek,mint a puszta,vagy mint a homályba borult föld?Miért mondta az én népem:A magunk útján járunk,többé nem megyünk hozzád!