Ószövetség

Újszövetség

Jeremiás Siralmai 3:8-27 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

8. Ha segítségért kiáltok is,elzárkózik imádságom elől.

9. Faragott kőből emelt falat utaimra,ösvényeimet járhatatlanná tette.

10. Olyan hozzám, mint a leselkedő medve,mint rejtekhelyen az oroszlán.

11. Lekergetett utamról, összetépett,elpusztított engem.

12. Felvonta íját, és kitett engemnyilai céltáblájául.

13. Veséimbe eresztettetegzének nyilait.

14. Nevetséges lettem minden nép előtt,és gúnydalt énekelnek rólam egész nap.

15. Keserűséggel lakatott jól,bánattal itatott meg.

16. Kavicsot rágatott velem,hamuba kényszerített engem.

17. Elvette békességemet,elfeledtem, mi a jólét.

18. Már azt gondoltam:Nem lehet reménykednemés bizakodnom az Úrban!

19. Gondolj nyomorúságomra és hontalanságomra,az ürömre és a méregre!

20. Mindig erre gondol,és elcsügged a lelkem.

21. De ha újra meggondolom,reménykedni kezdek:

22. Szeret az Úr, azért nincs még végünk,mert nem fogyott el irgalma:

23. minden reggel megújul.Nagy a te hűséged!

24. Az Úr az én osztályrészem– mondom magamban –,ezért benne bízom.

25. Jó az Úr a benne reménykedőkhöz,a hozzá folyamodókhoz.

26. Jó csendben várniaz Úr szabadítására.

27. Jó, ha a férfimár ifjúkorában igát hordoz.

Olvassa el a teljes fejezetet Jeremiás Siralmai 3