3. – A sajtóban egyedül tapostam,a népek közül senki sem volt velem.Tapostam őket haragomban,tiportam őket felindulásomban.Levük a ruhámra fröccsent,egész öltözetemet beszennyeztem.
4. Mert bosszúállás napja van a szívemben,eljött a megtorlás esztendeje.
5. Föltekintettem, de nem volt segítőm,csodálkoztam, mert nem volt támogatóm.Saját karom segített nekem,és felindulásom támogatott.
6. Népeket tapostam el haragomban,szétzúztam őket felindulásomban,és a földre öntöttem levüket.
7. Az Úr hűségét magasztalom,az Úr tetteit dicsérem:mindazt, amit az Úr tett értünk,sok jótéteményét Izráel háza iránt,mert irgalmasan bánt velünk,nagyon hűségesen.
8. Mert ezt mondta:Mégiscsak az én népem ez,fiaim, nem tudnak meghazudtolni.Ezért szabadította ki őket
9. minden nyomorúságukból.Nem követ vagy angyal,hanem ő maga szabadította meg őket:szeretetével és könyörületévelő váltotta meg őket.Felkarolta és hordozta őketősidőktől fogva.
10. Ők azonban engedetlenek voltak,és megszomorították szent lelkét.Ezért ellenségükké vált,és harcolt ellenük.
11. De visszaemlékezett népea régi időkre, Mózesre:Hol van, aki a tengerből kihoztanyájának pásztorát?Hol van, aki belé öntötte szent lelkét?
12. Hol van, aki dicső karjávalmegragadta Mózes jobb kezét?Kettéhasította előttük a vizet,örök nevet szerezve magának.