2. Szeráfok álltak mellette, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel arcát takarta el, kettővel lábát fedte be, kettővel pedig repült.
3. Így kiáltott egyik a másiknak:Szent, szent, szent a Seregek Ura,dicsősége betölti az egész földet!
4. A hangos kiáltástól megremegtek a küszöbök eresztékei, és a templom megtelt füsttel.
5. Ekkor megszólaltam:Jaj nekem! Elvesztem,mert tisztátalan ajkú vagyok,és tisztátalan ajkú nép között lakom.Hiszen a Királyt, a Seregek Urátlátták szemeim!
6. És hozzám repült az egyik szeráf,kezében parázs volt,amelyet fogóval vett le az oltárról.