1. Ujjongj, meddő, aki nem szültél,vígan ujjongj!Örvendj, aki nem vajúdtál,mert több fia lesz az elhagyottnak,mint a férjes asszonynak!– mondja az Úr.
2. Széles helyet keress sátradnak,feszítsd ki sátorponyváidatteljes szélességükben!Húzd meg köteleidet,erősen verd le cövekeidet!
3. Mert jobbra is, balra isterjeszkedni fogsz,utódaid a népek örökébe lépnek,és elpusztított városokat telepítenek be.
4. Ne félj, mert nem vallasz szégyent,ne pironkodj, mert nem ér gyalázat!Ifjúkorod szégyenét is elfelejted,özvegységed gyalázatáranem emlékezel többé.
5. Mert aki alkotott, az a férjed,akinek Seregek Ura a neve,és aki megváltott, az Izráel Szentje,akit az egész föld Istenének hívnak.
6. Mint elhagyott és fájó lelkű asszonyt,megszólít téged az Úr,és mint ifjú menyasszonynak,ha megvetett volt is, ezt mondja Istened:
7. Egy rövid szempillantásra elhagytalak,de nagy irgalommal összegyűjtelek.
8. Túláradó haragomban egy pillanatraelrejtettem előled arcomat,de örök hűséggel irgalmazok neked– mondja megváltó Urad.
9. Mert úgy teszek, mint Nóé idejében:Ahogyan megesküdtem,hogy nem árasztja elNóé özönvize többé a földet,úgy esküszöm meg most,hogy nem haragszom rád,és nem dorgállak meg többé.
10. Mert a hegyek megszűnhetnek,és a halmok meginoghatnak,de hozzád való hűségem nem szűnik meg,és békességem szövetsége nem inog meg– mondja könyörülő Urad.
11. Ó, te nyomorult, vihartépte, vigasztalan!Íme, én drágakövekre építem falaidat,zafírokból rakom le alapodat.
12. Rubinból készítem el falad párkányát,és kapuidat briliánskövekből,összes határaidat meg gyémántokból.