13. Ujjongjatok, egek, vigadozz, föld,törjetek ki ujjongásba, hegyek!Mert megszánta népét az Úr,és könyörül a nyomorultakon.
14. De Sion ezt mondta:Elhagyott engem az Úr,megfeledkezett rólam az én Uram!
15. Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya,nem könyörül-e méhe gyermekén?Ha mások megfeledkeznének is,én nem feledkezem meg rólad!
16. Íme, tenyerembe véstelek be,szüntelen előttem vannak falaid.
17. Fiaid hozzád sietnek,pusztítóid és rombolóid pedigkivonulnak belőled.
18. Emeld föl a tekintetedet és nézz körül:mind összegyűltek, eljöttek hozzád.Életemre mondom – így szól az Úr –,hogy ékszerként veszed föl valamennyit,magadra aggatod őket,mint egy menyasszony!