1. De most hallgass rám,szolgám, Jákób,Izráel, akit kiválasztottam!
2. Ezt mondja az Úr, a te alkotód,aki megformált az anyaméhben,és aki megsegít:Ne félj szolgám, Jákób,Jesúrún, akit kiválasztottam!
3. Mert vizet árasztok a szomjas földre,patakokat a szárazra.Lelkemet árasztom utódaidra,áldásomat sarjadékaidra.
4. Növekednek, mint fű a víz mellett,mint csatornák mentén a fűzfák.
5. Egyik ezt mondja majd:Én az Úré vagyok!A másik Jákób nevére hivatkozik.A harmadik a kezébe írja:Az Úré vagyok,és dicsekedve említi Izráel nevét.
6. Ezt mondja az Úr, Izráel királyaés megváltója, a Seregek Ura:Én vagyok az első és az utolsó,rajtam kívül nincs isten.
7. Kicsoda olyan, mint én? Szóljon,mondja meg, sorolja fel, hogy mi történt,amióta hajdan népet alkottam;és mondják el a jövendőt,ami következik.
8. Ne rettegjetek, és ne féljetek!Hiszen régóta hirdettem,megmondtam, és ti vagytok a tanúim!Van-e isten rajtam kívül?Nincsen kőszikla, nem tudok róla!
9. A bálványszobrok készítői mind hiábavalók, és amiket kedvelnek, nem érnek semmit. Tanúik nem látnak és nem tudnak semmit, ezért szégyent vallanak.