7. Biztatja a mester az ötvöst,aki simítókalapáccsal dolgozik az üllőn,és ezt mondja a forrasztásról:Jól van, meg kell erősíteni szegekkel,hogy ne mozogjon!
8. De te, szolgám, Izráel,Jákób, akit kiválasztottam,barátomnak, Ábrahámnak utóda!
9. A föld végén ragadtalak meg,annak széléről hívtalak el.Ezt mondtam neked: Szolgám vagy!Kiválasztottalak, nem vetlek meg!
10. Ne félj, mert én veled vagyok,ne csüggedj, mert én vagyok Istened!Megerősítlek, meg is segítlek,sőt győzelmes jobbommal támogatlak.
11. Megszégyenülnek és gyalázatba esnekmindazok, akik gyűlölnek téged.Semmivé lesznek, elpusztulnak,akik veled perbe szállnak.
12. Keresed, és nem találod azokat,akik téged támadnak.Megsemmisülnek teljesen,akik ellened harcolnak.
13. Mert én, az Úr, a te Istened,erősen fogom jobb kezedet,és ezt mondom neked: Ne félj,én megsegítlek!
14. Ne félj, férgecske Jákób,maroknyi Izráel!Én megsegítlek – így szól az Úr,a te megváltód, Izráel Szentje –.
15. Új és éles fogú cséplőszánná teszlek.Hegyeket csépelsz és törsz össze,halmokat zúzol pozdorjává.
16. Feldobod őket, és a szél elhordja,a szélvihar szétszórja őket.Te pedig ujjongani fogsz az Úrban,dicsekedni fogsz Izráel Szentjével.
17. A nyomorultak és a szegényekvizet keresnek, de nincs,nyelvük kiszárad a szomjúságtól.De én, az Úr, meghallgatom őket,én, Izráel Istene, nem hagyom el őket.
18. A kopár hegyeken folyókat fakasztok,a völgyek mélyén forrásokat,a pusztát bővizű tóvá változtatomés a szomjú földet vizek forrásává.
19. A pusztában cédrust növesztekmeg akácot, mirtuszt és olajfát.A pusztaságba borókafenyőt ültetek,kőrisfát meg ciprust.