3. és ezt mondta: Ó, Uram, ne feledkezz meg arról, hogy én híven és tiszta szívvel éltem előtted, és azt tettem, amit jónak látsz! És Ezékiás keservesen sírt.
4. Azután így szólt az Úr igéje Ézsaiáshoz:
5. Menj, és mondd meg Ezékiásnak: Így szól az Úr, atyádnak, Dávidnak Istene: Meghallgattam imádságodat, láttam, hogy könnyeztél. Ezért megtoldom napjaidat még tizenöt évvel.
6. Asszíria királyának a kezéből pedig kiszabadítlak téged meg ezt a várost, és pajzsa leszek ennek a városnak.
7. Ez lesz annak a jele, hogy teljesíti az Úr azt az igét, amelyet kijelentett:
8. Visszatérítem az árnyékot tíz fokkal Áház napóráján, azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt. És visszatért a napórán az árnyék tíz fokkal azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt.
9. Ezékiásnak, Júda királyának a följegyzése, amikor beteg volt, de fölgyógyult betegségéből:
10. Már azt gondoltam,hogy életem delén kell elmennema holtak hazájának kapuiba,megfosztva többi évemtől.
11. Azt gondoltam,hogy nem látom többéaz Urat az élők földjén,nem láthatok többé emberta világ lakói között.
12. Hajlékomat lebontják,mint a pásztorok sátrát,megfosztanak tőle.Összetekeri életemet,mint takács a vásznat,elvágja életem fonalát.Reggeltől estig végez velem!
13. Reggelig igyekeztem megnyugodni,de úgy törte össze minden csontomat,mint az oroszlán.Reggeltől estig végez velem!
14. Csipogtam, mint a fecske vagy a rigó,nyögtem, mint a galamb,szemeim fönnakadtak:Uram, szenvedek, segíts rajtam!