12. Hajlékomat lebontják,mint a pásztorok sátrát,megfosztanak tőle.Összetekeri életemet,mint takács a vásznat,elvágja életem fonalát.Reggeltől estig végez velem!
13. Reggelig igyekeztem megnyugodni,de úgy törte össze minden csontomat,mint az oroszlán.Reggeltől estig végez velem!
14. Csipogtam, mint a fecske vagy a rigó,nyögtem, mint a galamb,szemeim fönnakadtak:Uram, szenvedek, segíts rajtam!
15. Mit szóljak? Hiszen amit megmondott,azt tette velem.Így múlnak el éveimlelkem keserűségében.
16. Uram, az éltet mindenkit,engem is csak az éltet ezek után,hogy megerősítesz és meggyógyítasz.
17. Bizony, javamra válta nagy keserűség.Hiszen megmentettélaz enyészet vermétől,és hátad mögé dobtadminden vétkemet.
18. Mert nem a holtak hazájábanmagasztalnak téged,nem a halottak dicsőítenek,nem a sírba leszállókreménykedhetnek hűségedben.
19. Az élő, csak az élő magasztalhat téged,akárcsak én most.Az apák tanítják fiaiknak,hogy te hűséges vagy.
20. Megszabadít engem az Úr,ezért pengessük a lantotéletünk minden napjánaz Úr házában.
21. Ézsaiás azután ezt mondta: Hozzatok egy csomó préselt fügét, tegyétek rá a kelevényre, és életben fog maradni.
22. Ekkor kérdezte Ezékiás: Mi lesz a jele, hogy föl tudok menni az Úr házába?