24. Szolgáiddal gyaláztattadaz Urat, és ezt mondtad:Sok harci kocsimmalfölmentem a legmagasabb hegyekre,a meredek Libánonra is.Kivágtam sudár cédrusait,válogatott ciprusfáit,eljutottam legtávolabbi csúcsára,legsűrűbb erdejébe is.
25. Kutat ástam, és ittam vizet;lépteimmel kiszárítomEgyiptomban a Nílus minden ágát.
26. Nem hallottad még, hogy én eztrégóta elvégeztem,jó előre kiterveltem?Most csak véghezviszem,hogy halomra dőljenek,rommá legyenek az erős városok.
27. Lakosaiknak ereje elfogyott,megrémültek, megszégyenültek;olyanok lettek, mint mezőn a növény,mint a gyenge fűszál,a háztetőn nőtt fű:elszáradt, mielőtt szárba szökkent.
28. Én tudom, ha leülsz,ha kimégy, vagy bejössz,és hogyan tombolsz velem szemben.
29. Mivel tombolsz velem szembenés elbizakodott beszéded fülembe jutott,horgomat orrodba vetem,zablámat a szádba,és visszaviszlek azon az úton,amelyen idejöttél!
30. Neked pedig ezt a jelet adom: Ebben az évben azt eszitek, ami a tarlón nő, a második évben azt, ami annak a magvaiból hajt; a harmadik évben azonban vessetek és arassatok, ültessetek szőlőt, és egyétek a gyümölcsét!
31. Akik megmenekülnek és megmaradnak Júda házából, azok újra gyökeret vernek lenn, és gyümölcsöt hoznak fenn.
32. Mert Jeruzsálemből terjed szét a maradék, és a Sion hegyéről azok, akik megmenekülnek. A Seregek Urának féltő szeretete műveli ezt.
33. Azért ezt mondta az Úr Asszíria királyáról: Nem jut be ebbe a városba, és nyilat sem lő rá; nem fordít feléje pajzsot, töltést sem emel ellene.
34. Azon az úton tér vissza, amelyen jött, de ebbe a városba nem jut be – így szól az Úr.