1. Jaj neked, pusztító,akit még nem ért pusztulás,te rabló, akit még nem raboltak ki!Ha befejezted a pusztítást,el fogsz pusztulni,ha bevégezted a rablást,téged fognak kirabolni!
2. Uram, kegyelmezz nekünk,benned reménykedünk!Légy segítségünk reggelenként,szabadítónk a nyomorúság idején!
3. Dörgő hangodtól elfutnak a népek,ha felemelkedsz,szétszóródnak a nemzetek.
4. Összeszedik a zsákmányt,ahogyan a sáskák szedik,úgy ugranak rá,ahogy a szöcskék ugranak.
5. Fenséges az Úr, magasságban lakik.Betölti a Siont törvénnyel és igazsággal.
6. Nyugodt lesz az életed,bölcsesség és tudomány tesziszabaddá és gazdaggá;az Úr félelme lesz a kincse.
7. A küldöttek ott kint kiáltoznak,a békekövetek keservesen sírnak.
8. Puszták az országutak,nem járnak az ösvényeken.A pusztító megszegte a szövetséget,megvetette a városokat,semmibe vette az embereket.
9. Gyászol, elalél a föld,hervadozik, megsárgul a Libánon,olyan lett a Sárón, mint a pusztaság,lehull a Básán és a Karmel lombja.
10. De most fölkelek, mondja az Úr,most fölmagasodom és fölemelkedem!