9. Ti könnyelmű asszonyok,halljátok meg szavam!Ti elbizakodott leányok,figyeljetek beszédemre!
10. Alig egy év múlvareszkettek, ti elbizakodottak,mert nem lesz többé szüret,nem lesz gyümölcsszedés!
11. Borzadjatok, ti könnyelműek,reszkessetek, ti elbizakodottak!Vetkőzzetek meztelenre,csak ágyékkötőt öltsetek!
12. Mellet verve gyászoljátoka gyönyörű mezőket,a termő szőlőtőkét,
13. népem termőföldjét,melyet tövis és gaz ver föl,és a vigadozó város sok vidám házát!
14. Mert elhagyott lesz a kastély,elnémul a város lármája,a várhegy és a bástyabarlang lesz mindörökre,ahol zebrák viháncolnakés nyájak legelésznek.
15. Végül kiárad ránk a lélek a magasból.Akkor majd a puszta kertté válik,a kert pedig erdőnek látszik.
16. A pusztában is jog lakik,a kertben igazság honol.
17. Az igazság békét teremt,és az igazság a békét és a biztonságotszolgálja örökké.
18. Békés hajlékban lakik majd népem,biztonságos lakóhelyeken,gondtalan nyugalomban.
19. De jégeső hull, és ledől az erdő,a város pedig elsüllyed a mélyben.
20. Boldogok vagytok,akik mindenütt víz mellett vethettek,és szabadjára engedhetitekaz ökröt és a szamarat.