20. És bár szűkösen adott kenyeret, és kimérte a vizet az Úr, nem állítják többé félre tanítódat, hanem saját szemeddel láthatod tanítódat.
21. Saját füleddel hallhatod a mögötted hangzó szót: Ezen az úton járjatok, se jobbra, se balra ne térjetek le!
22. Tisztátalannak fogjátok tartani az ezüsttel bevont bálványszobrokat és az arannyal borított istenszobrokat. Kiszórod azokat, mint valami undokságot, és ezt mondod: Ki veletek!
23. Ő pedig esőt ad a magra, amellyel beveted a földet, és kenyeret ad a föld terméséből, amely bőséges és tápláló lesz. Nyájad tágas legelőn legel azon a napon.
24. Az ökrök és a szamarak, amelyek a szántóföldön dolgoznak, sózott abrakot esznek, amelyet lapáttal és villával raknak eléjük.
25. Minden magas hegyen és kiemelkedő halmon pedig csatornák lesznek, vízvezető árkok, a nagy öldöklés napján, amikor leomlanak a vártornyok.
26. Olyan lesz a sápadt hold fénye, mint az izzó nap fénye, az izzó nap fénye pedig hétszeres lesz, a nappali fény hétszerese, azon a napon, amikor az Úr bekötözi népe sérülését, és meggyógyítja a rajta ejtett sebet.
27. Maga az Úr jön a távolból,haragja lángol,méltóságteljesen emelkedik.Ajkán bősz harag,nyelve, mint a perzselő tűz.
28. Lehelete olyan, mint az áradó patak,amely nyakig ér,szakadozott rostábanrostálja a népeket,és tévútra vezető zablátvet a népek szájába.
29. Úgy fogtok énekelni,mint az ünnepszentelés éjjelén,szívetek pedig úgy örül,mint a zarándok, aki fuvolaszó mellettmegy az Úr hegyére,Izráel Kősziklájához.
30. Fölmorajlik az Úr fenséges szava,láthatóvá lesz sújtó karja,felbőszült haragjában,perzselő tűz lángjában,orkánban, zivatarban és jégverésben.
31. Megretten Asszíria az Úr szavától.Bottal veri meg.
32. Valahányszor lesújt a büntető vessző,amellyel veri az Úr,dob és citera szól,míg ő harcra emelt kézzel küzd ellene.
33. Mert régóta készen van a vesztőhely,készen áll a királynak is,mélyre és szélesre készítve,bőven van tűz is, fa is.Az Úr leheleteúgy lobbantja lángra,mint egy kénköves patakot.