Ószövetség

Újszövetség

Ézsaiás 29:11-17 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

11. Olyan lett számotokra minden látomás, mint a lepecsételt irat szavai. Ha odaadják íráshoz értő embernek, és ezt mondják: Olvasd el! – ő ezt fogja mondani: Nem tudom, mert le van pecsételve.

12. Ha pedig íráshoz nem értőnek adják az iratot, és ezt mondják: Olvasd el! – ő ezt fogja mondani: Nem értek az íráshoz.

13. Így szól az Úr:Mivel ez a népcsak szájával közeledik hozzám,és ajkával dicsőít engem,de szíve távol van tőlem,istenfélelme pedig csupánbetanult emberi parancsolat,

14. azért én úgy bánok majd ezzel a néppel,hogy csodálkozni fog, igen csodálkozni:vége lesz a bölcsek bölcsességének,az értelmesek értelme homályos marad.

15. Jaj azoknak, akik el akarják titkolnitervüket az Úr elől!Sötétben hajtják végre tettüket,mert azt gondolják:Ki lát minket, ki ismer bennünket?

16. Micsoda fonákság!Egyenlőnek tartható-eaz agyag a fazekassal?Mondhatja-e az alkotás alkotójának:Nem ő alkotott engem?!Mondhatja-e a fazék a fazekasnak:Nem ért a dolgához?!

17. Már csak kevés idő van hátra,és a Libánon kertté válik,a kert pedig erdőnek látszik.

Olvassa el a teljes fejezetet Ézsaiás 29