12. Pusztán maradt a város,romhalmaz van a kapu helyén.
13. Mert olyasmi történik a földön,a népek között,mint amikor szüret utánolajbogyót vernek,vagy szőlőt böngésznek.
14. Azok hangos szóval ujjonganakaz Úr fenségének,kiáltoznak a tenger felől.
15. Világosság támadt,ezért dicsérjétek az Urat,az Úrnak, Izráel Istenének nevéta tenger szigetein!
16. A föld széléről énekszót hallunk:Dicsőség az igaznak!De én ezt mondom: Végem van,végem van, jaj nekem!Csalnak a csalók,csalárdul csalnak a csalók!
17. Rettegés, verem és kelepcefenyeget téged, föld lakója!
18. Mert aki a rettentő hír előlmenekül, verembe esik,és aki kijön a veremből,kelepcébe kerül.Megnyílnak a magas ég csatornái,és megrendülnek a föld alapjai.
19. Recseg, ropog a föld,darabokra törik a föld,inogva reng a föld!
20. Ide-oda tántorog a föld, mint a részeg,düledezik, mint a kunyhó!Ránehezedik vétke, és elesik,nem is kel föl többé.
21. Azon a napon megbünteti az Úra magasság seregét a magasságban,és a föld királyait a földön.
22. Egy csomóba gyűjtik őket,mint foglyokat a verembe.Börtönbe zárják,és hosszú idő múlva megbüntetik őket.
23. Elpirul a sápadt hold,szégyenkezik az izzó nap,mert a Seregek Ura lesz a királya Sion hegyén és Jeruzsálemben,és vénei előtt ragyog dicsősége.