2. Némuljatok el, ti tengerparton lakók,szidóni kereskedők,kiknek követei átszelik a tengert,
3. a nagy vizeket!Sihór gabonája, a Nílus aratásavolt a jövedelme,s a népek vásárhelye volt.
4. Szégyenkezz, Szidón,mert így szól a tenger,a tengeri erődítmény:Olyan lettem, mint akinem vajúdott, nem szült,nem nevelt ifjakat,nem dédelgetett leányokat!
5. Úgy gyötrődnek,akik Tírusz hírét hallják,mint amikor Egyiptomról hallottak.
6. Keljetek át Tarsísba,jajgassatok, ti tengerparton lakók!
7. Hát ez a ti vigadozó városotok,mely ősidők óta fennáll,amely messzire elment,hogy ott is megtelepedjék?
8. Kicsoda végzett ígya koronás Tírusz felől,melynek kereskedői vezérek,és kalmárait tisztelik a földön?
9. A Seregek Ura végzett így,hogy meggyalázza a kevélységet,és megalázzon minden pompát,mindenkit, akit tisztelnek a földön.
10. Hagyjátok el az országot,mint a Nílus,ti Tarsís-hajók, nincs többé kikötő!
11. Kinyújtotta kezét a tengerre az Úr,megrendítette a királyságokat;azt parancsolta Kánaánról,hogy pusztítsák el erődítményeit.
12. Ezt mondta: Nem fogsz vigadni többé,Szidón leánya, te meggyalázott szűz!Rajta, kelj át Ciprusba,de ott sem lesz nyugtod!
13. Íme, a káldeusok országa!Még nem is volt ez a nép,amikor Asszíria kiépítetteTíruszt hajói számára.De ostromműveket állított ellene,palotáit lerombolta, rommá tette!
14. Jajgassatok, Tarsís-hajók,mert elpusztult erődítményetek!
15. Akkor majd elfelejtikTíruszt hetven évig,ameddig egy király él.Hetven év múlva úgy jár Tírusz,ahogy a szajha-nóta mondja:
16. Fogd a citerát, járd be a várost,elfelejtett szajha!Szépen pengesd, dalolj sokat,hogy emlékezzenek rád!
17. Hetven év múlva az Úr meglátogatja Tíruszt, és az ismét megkapja bérét, mert paráználkodni fog a világ minden országával a föld színén.
18. De keresete és bére egyszer még az Úr szent tulajdona lesz. Nem teszik a kincstárba, hogy ott őrizzék, hanem az Úr színe előtt lakóké lesz ez a kereset, hogy jóllakásig ehessenek, és szép ruhába öltözzenek.