2. Aróér városai elhagyottá válnak,nyájak lesznek ott,heverésznek háborítatlanul.
3. Nem lesz erőd Efraimban,sem királyság Damaszkuszban:egy sorsra jut Arám maradékaés Izráel fiainak dicsősége,– így szól a Seregek Ura.
4. Azon a naponlehanyatlik Jákób dicsősége,kövér teste lesoványodik.
5. Úgy lesz, mint amikorgabonát markol az arató,és karjával levágja a kalászokat.Olyan lesz, mint amikorvalaki kalászt szedegeta Refáim völgyében.
6. Csak böngészni való marad benne,mint mikor az olajbogyót verik:két-három bogyó marada fa koronája tetején,négy vagy öt a gyümölcsfa ágain– így szól az Úr, Izráel Istene.
7. Azon a napon Alkotójára tekint majd az ember, és meglátja szemével Izráel Szentjét.
8. Nem tekint az oltárokra, keze alkotásaira, meg sem látja, amit ujjaival csinált, a szent fákat és a tömjénező oltárokat.
9. Azon a naponolyanok lesznek erős városai,mint az elhagyott erdő,és mint a hegycsúcs, amelyet elhagytakaz Izráel fiai elől menekülők:pusztasággá lesz.
10. Mert elfeledkeztél szabadító Istenedről,erős Kőszikládra nem gondoltál,azért ültetsz gyönyörű ültetvényt,és teletűzdeled idegen vesszőkkel.
11. Az ültetés után be is keríted,és reggelre kisarjasztatod a magvakat.De oda lesz az aratás a hervadás idején,és gyógyíthatatlan lesz a fájdalom.
12. Jaj, zúg a sok nép!Zúgásuk olyan,mint a tengerek zúgása.Morajlanak a nemzetek!Morajlásuk olyan,mint a hatalmas víz morajlása.
13. Morajlanak a nemzetek,ahogyan morajlik a nagy víz;de ha megdorgálja az Úr,elfut messzire.Mint a polyvát kergetia szél a hegyek között,és mint az ördögszekeret a szélvihar.
14. Ha leszáll az est, rémületbe esnek,mire megvirrad, sehol sem lesznek.Ez lesz a jutalma fosztogatóinknak,ez lesz a sorsa prédálóinknak.