Ószövetség

Újszövetség

Ezékiel 39:5-12 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

5. A harcmezőn esel el. Én megmondtam! – így szól az én Uram, az Úr.

6. Tüzet bocsátok Magógra és azokra, akik biztonságban laknak a szigeteken, és majd megtudják, hogy én vagyok az Úr.

7. Megismertetem szent nevemet népemmel, Izráellel, és többé nem hagyom, hogy gyalázzák szent nevemet. Akkor megtudják a népek, hogy én, az Úr, Izráel Szentje vagyok.

8. Eljön ez, és megtörténik – így szól az én Uram, az Úr –, ez az a nap, amelyről beszéltem.

9. Akkor Izráel városainak lakói kimennek, meggyújtják és elégetik a fegyvereket, a nagy és kis pajzsokat, az íjakat és a nyilakat, a buzogányokat és a dárdákat, és hét évig tüzelnek velük.

10. Nem kell fát hordaniuk a mezőről, az erdőből sem kell vágniuk, mert a fegyvereket használják tüzelőnek. Kifosztják fosztogatóikat, és prédát szereznek prédálóiktól – így szól az én Uram, az Úr.

11. Azon a napon nevezetes sírhelyet adok Gógnak Izráelben, a Vándorok völgyét a tengertől keletre, és az elzárja a vándorok előtt az utat. Ott temetik el Gógot egész seregével együtt. Ezért fogják azt a Góg serege völgyének nevezni.

12. Hét hónapon át fogja őket temetni Izráel háza, hogy megtisztítsa az országot.

Olvassa el a teljes fejezetet Ezékiel 39