8. A fa nőtt és erősödött,olyan magas lett, hogy az égig ért,és még a föld széléről is látható volt.
9. Szép lombja volt és sok gyümölcse,táplálékot nyújtott mindenkinek.Alatta mezei vadak tanyáztak,ágain égi madarak fészkeltek,róla táplálkozott minden élőlény.
10. Majd láttam fekvőhelyemenlátomásban egy szent angyaltleszállni a mennyből.
11. Hangos szóval így kiáltott:Vágjátok ki ezt a fát,és vagdaljátok le ágait,tépjétek le leveleit,és szórjátok szét gyümölcseit!Meneküljenek alóla a vadak,és ágairól a madarak!
12. De a tövét gyökerestülhagyjátok a földben,vas- és rézbilincsbena mező füve között!Hadd áztassa az ég harmatja,és egye a föld füvét, mint az állatok!
13. Boruljon el emberi elméje,állati értelem maradjon csak benne,hét időszak teljék el így fölötte!
14. Az angyalok határozata ez a rendelet,a szentek parancsa ez a végzés.Hadd tudják meg az élők,hogy a Felséges uralkodikaz emberek királysága fölött:annak adja, akinek akarja,és a legalacsonyabb sorsú embert istrónra emelheti.
15. Én, Nebukadneccar király, ezt az álmot láttam, te pedig, Baltazár, magyarázd meg, mert országomnak egyetlen bölcse sem tudta megmagyarázni nekem. De neked tudnod kell, mert szent, isteni lélek van benned.
16. Ekkor Dániel, más néven Baltazár, egy pillanatra megdöbbent, mert gondolatai megrémítették. De a király így szólt hozzá: Baltazár, ne rémülj meg az álomtól és a jelentésétől! Baltazár erre így válaszolt: Uram, szálljon az álom gyűlölőidre, jelentése pedig ellenségeidre!
17. Az a fa, amelyet láttál, és amely olyan nagyra és hatalmasra nőtt, hogy az égig ért, és látható volt az egész földön,
18. szép lombja és sok gyümölcse volt, táplálékot nyújtott mindenkinek, alatta tanyáztak a mezei vadak, ágain fészkeltek az égi madarak,
19. az te magad vagy, ó, király! Te lettél naggyá és hatalmassá; hatalmad megnőtt, felér az égig, és uralmad elér a föld széléig.
20. Annak pedig, hogy a király egy szent angyalt látott leszállni a mennyből, aki ezt mondta: Vágjátok ki ezt a fát és pusztítsátok el, de a tövét gyökerestül hagyjátok a földben, vas- és rézbilincsben a mező füve között, hadd áztassa az ég harmatja, és azt egye, amit a mezei vadak, míg csak hét időszak el nem telik fölötte! –
21. annak ez a magyarázata, ó, király: A Felségesnek az ítélete ér utol téged, uram, király!