Ószövetség

Újszövetség

Dániel 4:8-14 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

8. A fa nőtt és erősödött,olyan magas lett, hogy az égig ért,és még a föld széléről is látható volt.

9. Szép lombja volt és sok gyümölcse,táplálékot nyújtott mindenkinek.Alatta mezei vadak tanyáztak,ágain égi madarak fészkeltek,róla táplálkozott minden élőlény.

10. Majd láttam fekvőhelyemenlátomásban egy szent angyaltleszállni a mennyből.

11. Hangos szóval így kiáltott:Vágjátok ki ezt a fát,és vagdaljátok le ágait,tépjétek le leveleit,és szórjátok szét gyümölcseit!Meneküljenek alóla a vadak,és ágairól a madarak!

12. De a tövét gyökerestülhagyjátok a földben,vas- és rézbilincsbena mező füve között!Hadd áztassa az ég harmatja,és egye a föld füvét, mint az állatok!

13. Boruljon el emberi elméje,állati értelem maradjon csak benne,hét időszak teljék el így fölötte!

14. Az angyalok határozata ez a rendelet,a szentek parancsa ez a végzés.Hadd tudják meg az élők,hogy a Felséges uralkodikaz emberek királysága fölött:annak adja, akinek akarja,és a legalacsonyabb sorsú embert istrónra emelheti.

Olvassa el a teljes fejezetet Dániel 4