Ószövetség

Újszövetség

Dániel 4:5-12 Magyar Bibliatársulat új Fordítású Bibliája (HUNB)

5. Végül megjelent előttem Dániel, akinek a neve az én istenem neve után Baltazár, akiben szent, isteni lélek van, és elmondtam neki az álmomat:

6. Baltazár, te nagy mágus! Tudom, hogy szent, isteni lélek van benned, és nincs olyan titok, amit ne tudnál megfejteni. Magyarázd meg azt a látomást, amelyet álmomban láttam!

7. A látomás, amelyet fekvőhelyemen láttam, ez volt:Láttam egy fát a föld közepén,amely igen magas volt.

8. A fa nőtt és erősödött,olyan magas lett, hogy az égig ért,és még a föld széléről is látható volt.

9. Szép lombja volt és sok gyümölcse,táplálékot nyújtott mindenkinek.Alatta mezei vadak tanyáztak,ágain égi madarak fészkeltek,róla táplálkozott minden élőlény.

10. Majd láttam fekvőhelyemenlátomásban egy szent angyaltleszállni a mennyből.

11. Hangos szóval így kiáltott:Vágjátok ki ezt a fát,és vagdaljátok le ágait,tépjétek le leveleit,és szórjátok szét gyümölcseit!Meneküljenek alóla a vadak,és ágairól a madarak!

12. De a tövét gyökerestülhagyjátok a földben,vas- és rézbilincsbena mező füve között!Hadd áztassa az ég harmatja,és egye a föld füvét, mint az állatok!

Olvassa el a teljes fejezetet Dániel 4