1. Én, Nebukadneccar, békében éltem házamban, boldog voltam palotámban.
2. De egyszer álmot láttam, amely megrettentett engem, és azok az álomképek, amelyeket a fekhelyemen láttam, megrémítettek.
3. Megparancsoltam azért, hogy vezessék elém a babiloni bölcseket mind, és azok magyarázzák meg nekem az álmot.
4. Amikor eljöttek a mágusok, a varázslók, a csillagjósok és a csillagászok, elmondtam nekik az álmomat, de ők nem tudták nekem megmagyarázni.
5. Végül megjelent előttem Dániel, akinek a neve az én istenem neve után Baltazár, akiben szent, isteni lélek van, és elmondtam neki az álmomat:
6. Baltazár, te nagy mágus! Tudom, hogy szent, isteni lélek van benned, és nincs olyan titok, amit ne tudnál megfejteni. Magyarázd meg azt a látomást, amelyet álmomban láttam!
7. A látomás, amelyet fekvőhelyemen láttam, ez volt:Láttam egy fát a föld közepén,amely igen magas volt.
8. A fa nőtt és erősödött,olyan magas lett, hogy az égig ért,és még a föld széléről is látható volt.