1. Én, Nebukadneccar, békében éltem házamban, boldog voltam palotámban.
2. De egyszer álmot láttam, amely megrettentett engem, és azok az álomképek, amelyeket a fekhelyemen láttam, megrémítettek.
3. Megparancsoltam azért, hogy vezessék elém a babiloni bölcseket mind, és azok magyarázzák meg nekem az álmot.
4. Amikor eljöttek a mágusok, a varázslók, a csillagjósok és a csillagászok, elmondtam nekik az álmomat, de ők nem tudták nekem megmagyarázni.
5. Végül megjelent előttem Dániel, akinek a neve az én istenem neve után Baltazár, akiben szent, isteni lélek van, és elmondtam neki az álmomat:
6. Baltazár, te nagy mágus! Tudom, hogy szent, isteni lélek van benned, és nincs olyan titok, amit ne tudnál megfejteni. Magyarázd meg azt a látomást, amelyet álmomban láttam!
7. A látomás, amelyet fekvőhelyemen láttam, ez volt:Láttam egy fát a föld közepén,amely igen magas volt.
8. A fa nőtt és erősödött,olyan magas lett, hogy az égig ért,és még a föld széléről is látható volt.
9. Szép lombja volt és sok gyümölcse,táplálékot nyújtott mindenkinek.Alatta mezei vadak tanyáztak,ágain égi madarak fészkeltek,róla táplálkozott minden élőlény.
10. Majd láttam fekvőhelyemenlátomásban egy szent angyaltleszállni a mennyből.
11. Hangos szóval így kiáltott:Vágjátok ki ezt a fát,és vagdaljátok le ágait,tépjétek le leveleit,és szórjátok szét gyümölcseit!Meneküljenek alóla a vadak,és ágairól a madarak!
12. De a tövét gyökerestülhagyjátok a földben,vas- és rézbilincsbena mező füve között!Hadd áztassa az ég harmatja,és egye a föld füvét, mint az állatok!
13. Boruljon el emberi elméje,állati értelem maradjon csak benne,hét időszak teljék el így fölötte!
14. Az angyalok határozata ez a rendelet,a szentek parancsa ez a végzés.Hadd tudják meg az élők,hogy a Felséges uralkodikaz emberek királysága fölött:annak adja, akinek akarja,és a legalacsonyabb sorsú embert istrónra emelheti.