11. Mert az, amit a király kérdez, igen nehéz. Nincs is más, aki azt el tudná mondani a királynak, csak az istenek, akik nem laknak együtt a testben élőkkel.
12. Ezért a király igen nagy haragra gerjedt, és elrendelte, hogy végezzék ki a babiloni bölcseket mind.
13. Amikor kiadták a parancsot, hogy öljék meg a bölcseket, keresték Dánielt és társait, hogy őket is megöljék.
14. Ekkor Dániel okos és értelmes szavakkal fordult Arjókhoz, a király testőrparancsnokához, aki már elindult, hogy megölesse a babiloni bölcseket.
15. Így szólt Arjókhoz, a király megbízottjához: Miért adott ki ilyen kegyetlen parancsot a király? Akkor Arjók tudtára adta a dolgot Dánielnek.
16. Dániel pedig bement a királyhoz, és azt kérte tőle, hogy adjon neki időt, ő majd megadja a magyarázatot a királynak.
17. Ezután Dániel hazament, és tudtára adta a dolgot társainak, Hananjának, Mísáélnak és Azarjának,
18. majd irgalomért könyörögtek a menny Istenéhez, hogy e titok miatt ne vesszenek el Dániel és társai a babiloni bölcsekkel együtt.
19. Ekkor a titok lelepleződött Dániel előtt éjszakai látomásban, Dániel pedig áldotta érte a menny Istenét.
20. Ezt mondta Dániel:Isten neve legyen áldottörökkön örökké,övé a bölcsesség és a hatalom.
21. Ő szabja meg a különbözőidőket és alkalmakat.Királyokat taszít el,és királyokat támaszt.Ő ad bölcsességet a bölcseknekés tudományt a nagy tudósoknak.
22. Ő tárja fel a mélyen elrejtett titkokat;tudja, mi van a sötétségben,és nála lakik a világosság.
23. Magasztallak és dicsőítlek éntéged, atyáim Istene,mert bölcsességet és erőtadtál nekem,és most tudtul adtad,amit kértünk tőled,tudtul adtad nekünk a király dolgát.
24. Dániel ezután elment Arjókhoz, akinek a király azt parancsolta, hogy pusztítsa el a babiloni bölcseket. Odament, és ezt mondta neki: Ne pusztítsd el a babiloni bölcseket! Vezess engem a király elé, és én megmagyarázom a királynak az álmát!