1. Abban az időben eljönMíkáél, a nagy vezér,aki a te néped mellett áll.Nyomorúságos idő lesz az,amilyen nem volt, mióta népek vannak,addig az időig.De abban az időbenmegmenekül néped,mindaz, aki be lesz írva a könyvbe.
2. Azok közül, akik alusznaka föld porában,sokan felébrednek majd:némelyek örök életre,némelyek gyalázatra és örök utálatra.
3. Az okosok fényleni fognak,mint a fénylő égbolt,és akik sokakat igazságra vezettek,mint a csillagok, mindörökké.
4. Te pedig, Dániel, zárd be ezeket az igéket, és pecsételd le ezt a könyvet a végső időkig. Sokan tévelyegnek majd, de az ismeret gyarapodik.
5. Azután én, Dániel, láttam, hogy még ketten állnak ott, egyik a folyam innenső partján, másik a folyam túlsó partján.
6. Az egyik megkérdezte a gyolcsruhába öltözött férfit, aki ott állt a folyam vize mellett: Mikor lesz vége ezeknek a csodás dolgoknak?
7. Hallottam, hogy a gyolcsruhába öltözött férfi, aki a folyam vize mellett állt, jobbját és balját az égre emelve megesküdött az örökké élőre: Egy időszak, meg két időszak és egy fél időszak múlva! Mert amikor véget ér a szent nép megrontójának hatalma, mindezek beteljesednek.
8. Hallottam ugyan, de nem értettem, ezért megkérdeztem: Uram, mi lesz végül mindebből?
9. Ő így válaszolt: Menj el, Dániel, mert ezek az igék le vannak zárva, és le vannak pecsételve a végső időkig.
10. Sokan megtisztulnak, fehérek és kipróbáltak lesznek, a bűnösök pedig bűnösök maradnak. A bűnösök közül senki sem érti meg, de az okosok megértik.
11. Attól fogva, hogy megszüntették a mindennapi áldozatokat, és felállították az iszonyatos bálványt, ezerkétszázkilencven nap telik el.
12. Boldog, aki állhatatos marad, és megéri az ezerháromszázharmincöt nap elteltét.
13. Te pedig menj a vég felé! Elpihensz majd, de fölkelsz kijelölt sorsodra a végső napon!