1. Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
2. Parancsold meg Izráel fiainak, hogy küldjenek ki a táborból mindenkit, akinek kiütése vagy folyása van, vagy holttest miatt tisztátalan.
3. Akár férfi, akár asszony, küldjék ki. A táboron kívülre küldjék őket, hogy tisztátalanná ne tegyék táborukat, ahol én közöttük lakozom.
4. Izráel fiai így cselekedtek: kiküldték őket a táboron kívülre. Úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogyan az Úr meghagyta Mózesnek.
5. Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
6. Mondd meg Izráel fiainak, hogy ha férfi vagy asszony bármilyen vétket követ el, egy másik ember ellen, az az Úrral szemben válik hűtlenné, és így adós lesz,
7. az ilyenek vallják meg vétküket, amelyet elkövettek, térítsék meg adósságukat teljes értékében, és tegyék hozzá még az ötödrészét, úgy térítsék meg annak, akinek tartoznak vele.
8. De ha nincs annak az embernek örököse, és így nincs kinek megtéríteni az adósságot, akkor az Úré, vagyis a papé lesz a megtérítendő adósság, az engesztelési koson kívül, amellyel engesztelést végeznek érte.
9. A szent adományokból minden felajánlás, amelyet Izráel fiai a paphoz visznek, azé legyen.
10. Aki szent adományt visz, az övé legyen. Amit a papnak ad, az a papé legyen.
11. Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
12. Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha valakinek a felesége eltévelyedik, és hűtlenséget követ el ellene,
13. és valaki vele hál, és közösül vele, de férje előtt titokban marad, hiszen az asszony titkolja, hogy tisztátalanná vált, tanú pedig nincs ellene, mert nem érték tetten,
14. de a férjben féltékenység támad és féltékeny a feleségére, hogy tisztátalanná lett; vagy ha féltékenység támad benne, és féltékeny a feleségére, holott az nem lett tisztátalanná,