1. Rúben és Gád fiainak igen sok jószága volt. Amikor látták, hogy Jazér és Gileád földje mennyire jószágtartásra való hely,
2. akkor Gád és Rúben fiai odamentek Mózeshez és Eleázár paphoz, meg a közösség vezető embereihez, és ezt mondták:
3. Atárót, Díbón, Jazér, Nimrá, Hesbón, Elálé, Szebám, Nebó és Beón,
4. az a föld, amelyet megvert az Úr Izráel közössége előtt, jószágtartásra való föld, szolgáidnak pedig van jószáguk.
5. Ha jóindulattal vagy hozzánk – mondták –, hadd kapják meg szolgáid ezt a földet örökségül, és ne vigyél át bennünket a Jordánon!
6. Mózes ezt felelte Gád és Rúben fiainak: Ti itt akartok maradni, amikor testvéreitek harcba vonulnak?!
7. Miért akarjátok elvenni Izráel fiainak a bátorságát attól, hogy átkeljenek arra a földre, amelyet az Úr adott nekik?
8. Atyáitok is így cselekedtek, amikor elküldtem őket Kádés-Barneából, hogy megtekintsék az országot.
9. Fölmentek az Eskól-völgyig, és megnézték az országot, de elvették Izráel fiainak a bátorságát attól, hogy bemenjenek abba az országba, amelyet nekik adott az Úr.
10. Ezért fellángolt az Úr haragja azon a napon, és így esküdött meg: