10. Azután elindultak Izráel fiai, és tábort ütöttek Óbótban.
11. Óbótból továbbmenve, tábort ütöttek Ijjé-Abárimban, abban a pusztában, amely Móábtól napkeletre van.
12. Onnan is továbbmentek, és tábort ütöttek a Zered-pataknál.
13. Onnan is továbbmentek, és tábort ütöttek az emóriak határában eredő Arnón túlsó partján, a pusztában, mert az Arnón Móábnak a határa Móáb és az emóriak között.
14. Ezért van szó az Úr harcainak könyvében Váhébról Szúfában, a völgyekről, az Arnónról,
15. a völgyek lejtőiről, amelyek Ár városa felé húzódnak, és elérik Móáb határát.
16. Onnan Beérbe mentek. Ott van az a kút, amelynél ezt mondta az Úr Mózesnek: Gyűjtsd össze a népet, mert vizet adok neki.
17. Ekkor énekelte Izráel ezt a dalt:Buzogj föl, kút, zengjétek dalát!
18. Kút, fejedelmek ásták,nép vezérei vájtákkormánypálcájukkal, vezérbotjaikkal,puszta ajándékát.
19. Mattánából Nahaliélba mentek, Nahaliélból pedig Bámótba.
20. Bámótból Gajba mentek, amely Móáb mezején van a Piszga csúcsánál, mely a sivatagra néz.
21. Ekkor követeket küldött Izráel Szíhónhoz, az emóriak királyához, ezzel az üzenettel:
22. Szeretnék átvonulni országodon! Nem térünk le sem szántóföldre, sem szőlőbe, kútvizet sem iszunk. A király útján megyünk, amíg átvonulunk területeden.
23. De nem engedte meg Szíhón Izráelnek, hogy átvonuljon területén, hanem összegyűjtötte Szíhón egész hadinépét, kivonult Izráel ellen a pusztába, és Jahacba érve megütközött Izráellel.