1. Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
2. Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha valaki különleges fogadalmat tesz, föl kell becsülni az Úrnak szánt személyeket.
3. Ha férfit kell fölbecsülni, húszévestől hatvanévesig ötven ezüstsekelre becsüld, a szent sekel szerint.
4. Ha pedig asszony az, akkor harminc sekelre becsüld.
5. Ha ötévestől húszévesig való, a fiút húsz sekelre becsüld, a leányt tíz sekelre.
6. Ha egyhónapostól ötévesig való, akkor a fiút öt ezüstsekelre becsüld, a leányt pedig három ezüstsekelre becsüld.
7. Ha hatvanéves, vagy annál idősebb, akkor a férfit tizenöt sekelre becsüld, az asszonyt pedig tíz sekelre.
8. Ha azonban szegényebb, mint amennyire becsülted, akkor állítsák a pap elé, és a pap becsülje meg őt. Aszerint becsülje meg a pap, amilyen módja van a fogadalmat tevőnek.
9. Ha olyan állatról van szó, amilyet áldozatul szoktak bemutatni az Úrnak, minden olyan, amilyet az Úrnak szoktak adni, szent.
10. Ne adjanak helyette mást, ne cseréljék ki, se a jót rosszabbra, se a rosszat jobbra, mert ha mégis kicserélnék az állatot egy másik állatra, akkor az is, meg a csereállat is szent lesz.
11. Ha pedig valamilyen tisztátalan állatról van szó, amilyet nem szoktak áldozatul bemutatni az Úrnak, akkor állítsák oda az állatot a pap elé.
12. Becsülje meg azt a pap, hogy jó-e vagy rossz-e, és ahogyan a pap megbecsülte, úgy legyen.
13. De ha mindenképpen meg akarja azt váltani, akkor tegye hozzá a becsértékének még egy ötödét.
14. Ha valaki a házát szenteli oda szent ajándékul az Úrnak, akkor a pap becsülje meg, hogy jó-e vagy rossz-e, és a pap által megállapított becsértéket kell számítani.