8. Azután ezt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak:
9. Ha így szól hozzátok a fáraó: Tegyetek valami csodát! – akkor mondd Áronnak, hogy vegye a botját, és dobja a fáraó elé, hogy kígyóvá változzék!
10. Bement azért Mózes és Áron a fáraóhoz, és úgy cselekedtek, ahogyan az Úr parancsolta. Áron odadobta a botját a fáraó és szolgái elé, és az kígyóvá változott.
11. Akkor a fáraó is előhívta a bölcseket és varázslókat, és azok, Egyiptom mágusai is ugyanazt tették a maguk titkos mesterségével.
12. Mindegyik odadobta a botját, és azok kígyóvá váltak. De Áronnak a botja elnyelte a botjaikat.
13. A fáraó szíve azonban kemény maradt, és nem hallgatott rájuk – ahogyan megmondta az Úr.
14. Akkor ezt mondta az Úr Mózesnek: Konok a fáraó szíve, nem akarja elbocsátani a népet.
15. Menj el a fáraóhoz reggel, amikor éppen kimegy a vízhez, állj eléje a Nílus partján, és vedd kezedbe azt a botot, amely kígyóvá változott.
16. Ezt mondd neki: Az Úr, a héberek Istene küldött engem hozzád ezzel az üzenettel: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak nekem a pusztában! – de te nem hallgattál rám mindeddig.
17. Így szól azért az Úr: erről tudod meg, hogy én vagyok az Úr: Én a kezemben levő bottal ráütök a Nílus vizére, és az vérré változik.