2. Elkészítették az éfódot aranyból, kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból.
3. Aranyból vékony lapokat vertek, és fonalakká metélték, hogy beledolgozhassák a kék és piros bíborba, a karmazsinba és lenbe, művészi munkával.
4. Készítettek hozzá összekapcsolható vállrészeket, amelyek a két végükön kapcsolódtak össze.
5. A rajta levő övet, amellyel megkötötték, ugyanúgy és ugyanabból készítették: aranyból, kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
6. Azután megmunkálták az aranyfoglalatba való ónixköveket, és rávésték Izráel fiainak a nevét, ahogyan a pecsétgyűrűt vésik.
7. És rátették azokat az éfód vállrészeire, Izráel fiaira emlékeztető kövekül, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
8. Azután elkészítették a hósent művészi munkával, ahogyan az éfódot készítették: aranyból, kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból.
9. Négyzet alakú volt, és kétrét hajtva készítették a hósent. Egy arasz hosszú és egy arasz széles volt kétrét hajtva.
10. És négy sor követ foglaltak bele ebben a sorrendben: rubin, topáz és smaragd; ez volt az első sor.
11. A második sor: karbunkulus, zafír és jáspis.
12. A harmadik sor: opál, agát és ametiszt.
13. A negyedik sor: krizolit, ónix és nefrit. Bele voltak erősítve aranyfoglalatokba.
14. A köveken Izráel fiainak a nevei voltak, a tizenkét névnek megfelelően. A pecsétgyűrűhöz hasonlóan voltak vésve, és mind a tizenkét törzsnek a neve rajta volt.
15. Készítettek a hósenra zsinór módjára font láncokat színaranyból.